Látnivalók, szállások Horvátország, Magyarország és Erdély területéről
Kövessen minket:
Nyelvválasztó: DE

Vidéki Élmények

Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület: Életkép a Bőszénfai Szarvasfarmról Dél-Borsodi Leader Egyesület: Hagyományőrző tánc

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Budapest-Miskolc közötti vasútvonal és az M3-as autópálya között helyezkedik el Budapesttől 147 km-re, Miskolctól 35 km-re. A város megközelíthetőségét az autópálya le és felhajtó ága segíti (139-es kilométerszelvénynél). A vasútállomás a Mezőkeresztes-Mezőnyárád nevet viseli, mely a várostól északra 3 km-re épült. A település a 3-as számú főútvonaltól délre esik 4 km távolságban.

Mezőkeresztes város (2009.07.01-től város) a megye déli csücskének egyik legrégebbi, sok történelmi vihart megért ősi települése. Borsod megye területe már 40 ezer éve lakott, ezen belül Mezőkeresztesé is. Tipikus településmagként, valamikor a történelmi idők előtt jöhetett létre a Kács-Sályi patak partján, a Csincse-patak és a Tardi-ér között.

A város belterületén ugyan nem végeztek régészeti ásatásokat, de beszakadt vermekből, alapásásokból a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi használati tárgyak, eszközök kerültek elő. A korai népvándorlás megindulása után a feltételezett szórványtelepülést a szkíták foglalhatták el, akik nagyon érdekes és értékes nyomot hagytak maguk után: az Aranyszarvast. A gyönyörű aranylelet a régebben a településhez tartozó Zöldhalompusztán került elő 1928-ban (Zöldhalompuszta 1995. január 1. óta Csincse része). A III. században a kelták, az V. században a jazigok és a szarmaták telepedtek le itt, őket követték az avarok és a hunok. A VII. század táján építhették az ún. Csörsz árkát, amely valószínűleg védősánc lehetett. A település nevét valószínűleg a Diósgyőrben letelepedett keresztes lovagokról kaphatta, akiknek e tájon kiterjedt birtokaik voltak. A XIV. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott. A település 1456-ban V. László királytól városi rangot, címert és pecsétet kapott. Mátyás király 1471-ben további kiváltságokkal ruházta fel a várost. Az egri ostrom után három évvel Bornemissza Gergely itt ütközött meg a nyílt mezőn a törökkel - a sokszoros túlerő miatt azonban csúfos vereséget szenvedett. A törökök őt magát is elfogták, rabláncra fűzve Sztambulba vitték, ahol felakasztották. 1596-ban szintén nagy csatára került sor, ez volt az ún. mezőkeresztesi csata vagy a "borsodi Mohács". Az ütközetben a keresztény hadak fényes diadalt arattak, a török megfutamodott. Sajnos, több okból, mégis fordult a kocka: a zsákmányra éhes zsoldosok nem törődtek a törökök üldözésével, akik egy idő után visszafordultak a menekülésből, és csapást mértek az ellenfélre. Korabeli adatok szerint több mint 30 ezer ember holtteste maradt temetetlenül a csatatéren. A török bosszúvágyában az egész környéket feldúlta, az élet csak kiűzésük után indulhatott meg újra. Mária Terézia 1755-ben minden addigi jogába visszahelyezte a várost, amely azonban a XIX. század végére egyre inkább háttérbe szorult.
Mezőkeresztes egyik nevezetessége a Hoffmann-kastély, ahol Hoffmann Julianna (Munkácsy Emilné) élt. A szájhagyomány szerint járt náluk Munkácsy Mihály, aki Mezőkeresztesen és Tardon találta meg az "ősmagyar typusokat" a készülő Honfoglalás (1895) c. munkájához, amely ma is a magyar parlament ékessége.


Az elmúlt évek során a város vezetése is azon munkálkodott, hogy ez a dél-borsodi település élhető színteret nyújtson lakosai számára. Nemcsak a közintézmények, közterek és templomok újulhattak meg, hanem turisztikai látványosságokkal is bővítette adottságait. Kiemelkedő és hagyományőrző rendezvénnyé vált a minden évben megrendezésre kerülő Szent Iván-éji ünnepség, a Motoros Találkozó, Lovas Napok és az Augusztusi Vigasságok, ahol korhű jelmezben kerül illusztrálásra a mezőkeresztesi csata.

Elérhetőségek

Mezőkeresztes Város Önkormányzata

Cím: 3441 Mezőkeresztes, Dózsa Gy.u. 30.

Telefon: +3649/530-045

Webcím: Megtekintés

Képgaléria

Vidéki élmények

Vissza az előző oldalra